A fejezet tartalma bár releváns. lényeges átdolgozásra és kiegészítésre fog sor kerülni. Új fezetrész lesz a főbb gyógyszerek ismertetése, teljesen átdolgozásra kerül az agysebészeti rész, az őssejt-terápia önálló nagy terjedelmű fejezetbe kerül. További alfejezet fog szólni az utóbbi évek ígéretes vagy kudarcba fulladt gyógyszerkísérleteiről. Várható elkészülés: folyamatosan kb.. 2009.08.31-ig

A Parkinson-kĂłr gyĂłgykezelĂŠse

Hol és hogyan tornázzunk? Gyógyszeres kezelés Gyógyszernek nem minősülő készítmények - Coenzym 1 (ENADA és ENACHI) - CoD teakeverék Sebészeti beavatkozások Őssejt beültetés Regeneratív gyógyászat (génsebészet) Mágnesterápia (rTMS) Alternatív gyógymódok - Fizikoterápia - Akupunktúra - Chi gép - Fényterápia - Tai Chi - Jóga - Irány a disco? (ecstasy) - Koffein Kreativitás és hobbi Kertészkedés Zenélés és zenehallgatás Háziállatok

Miként az az eddigiekből már kiderült, a betegséget kiváltó sejtelhalást megállítani - pláne visszafordítani - mai tudásunk szerint nem lehetséges, tehát a Parkinson-kór nem gyógyítható. Vagy mégis? Ha gyógyításnak nem is, de gyógykezelésnek talán nyugodtan nevezhetjük azt az eljárást, amit egyszerűbb nevén rendszeres testmozgásnak, szakmai nevén pedig gyógytornának hívnak. Ez az egyszerű módszer a leghatékonyabb fegyver a Parkinson-kóros beteggel foglalkozó orvosok, és magunk a betegeknek a kezében is, melyet a betegség előrehaladásával szemben a legnagyobb hatékonysággal tudnak állítani. Talán nem mindenki tudja, hogy a fizikai aktivitás hiánya csökkenti az agyba jutó oxigén mennyiségét és ezáltal tovább roncsolja az agysejteket és a kognitív (gondolkodásbeli) tudás, valamint az izomerő elvesztéséhez vezet. Az agy működését jelentős mértékben befolyásoló anyagokkal (oxigén és glukóz) való ellátása az intenzív testmozgás során javul, és ezáltal új kapilláris erek jönnek létre. Ezek a korábbinál több vért vezetnek az agysejtekhez, melyek válasza a megjavult vérellátásra sejtvédő vegyületek termelése és új sejtkapcsolatok kiépítése. Talán sokan még ma is úgy gondolják, hogy igaz az a régi feltevés, hogy az elhaló agysejtek helyett nem képződnek újak és nem jönnek létre új kapcsolatok. Ezzel szemben ma már egyértelműen kimutatható, hogy az emberi agy igenis képes új kapcsolatok kialakítására és a sérült agyterületek megkerülésével visszanyerni az elvesztett motoros funkciókat és az izmok működésének szabályozását. A rendszeresen ismétlődő fizikai mozgásgyakorlatokra történő koncentrálás pedig jó hatással van mind magukra az izmokra, mind az őket szabályozó agyi működésre. Mint ismeretes, a Parkinson-kórban szenvedő betegek túlnyomó része túl van ötvenedik életévén, amikor is egyre érezhetőbbé vállnak a természetes öregedés különböző testi jegyei. Ahogy öregszenek az ember izmai, úgy kezd térfogatuk csökkenni, egyre merevebbekké válnak és egyre kevésbé viselik el a stresszhatásokat. Nemcsak például a kéz szorítóereje csökken, de a szívizom működésképessége is. Ezáltal bizonyos, régen megszokott és begyakorolt mozgások kivitelezése egyre nehezebbé válik, illetve egyre gyorsabban fáradunk ki. A fizikai erő csökkenése miatt egyre kevesebbet mozgunk, és az egyre kevesebb mozgás miatt az izmok ereje egyre gyorsabban csökken. Ördögi kör lenne ez, ha nem lenne mód kitörni belőle. Unalomig elcsépelt közhelynek számít, hogy kortól függetlenül mindenkinek többet kellene mozognia, törődnie kellene fizikai aktivitásának és erejének megőrzésével. Még az egészséges ember sem gondolkodhat másként, de a Parkinson beteg különösen nem, mert ezzel - ha nem is saját halálos ítéletét írja alá - , de egyértelműen nemcsak saját, de hozzátartozóinak életét is meg fogja keseríteni.

GyĂłgytorna (Hol ĂŠs hogyan?) MagyarorszĂĄgon a Parkinson betegek gyĂłgytornĂĄztatĂĄsa, illetve arra valĂł betanĂ­tĂĄsa egyĂĄltalĂĄn nem megoldott. Ezt alig kell bizonygatni ott, ahol egy egyetemi ideggyĂłgyĂĄszati klinika legfeljebb 10 beteg befogadĂĄsĂĄra alkalmas tornatermĂŠben heti kĂŠtszer egy ĂłrĂĄt lehet a Parkinson betegek gyĂłgytornĂĄjĂĄra fordĂ­tani (mert termĂŠszetesen mĂĄs betegek is rĂĄszorulnak a tornaterem hasznĂĄlatĂĄra). Ugyanakkor ne hallgassuk el azt se, hogy egy-egy Parkinson gyĂłgytorna foglalkozĂĄson alkalmasint legfeljebb 10 beteg jelenik meg, ĂŠs nem azĂŠrt, mintha a tĂśbbiek otthon tornĂĄznĂĄnak. A magunk rĂŠszĂŠről annyit tudunk jelenleg segĂ­teni, hogy honlapunkon kĂźlĂśn rĂŠszt szentelĂźnk a gyĂłgytornĂĄnak, ahol tĂśbb, kĂŠpekkel illusztrĂĄlt ĂŠs szakkĂŠpzett gyĂłgytornĂĄsz ĂĄltal vezĂŠnyelt tornagyakorlatokat fogunk ismertetni, melyekből egy mellĂŠkelt mĂłdszertani ĂştmutatĂł alapjĂĄn mindenki ĂśsszeĂĄllĂ­thatja azt a nehĂŠzsĂŠgi fokozatĂş gyakorlatsort, ami sajĂĄt ĂĄllapotĂĄnak megfelel. Sajnos az ide vĂĄgĂł anyag (a tornagyakorlatok kĂŠpekkel illusztrĂĄlt ismertetĂŠsĂŠt) fordĂ­tĂĄsi ĂĄs kĂśzzĂŠtĂŠteli jogĂĄt csak nemrĂŠgiben kaptuk meg amerikai tĂĄmogatĂłnktĂłl (NPF), Ă­gy ez egyelőre mĂŠg fordĂ­tĂĄsra, valamint egy ĂśnkĂŠntes gyĂłgytornĂĄszra vĂĄr, aki segĂ­t a gyakorlatok szakszerĹą ĂśsszeĂĄllĂ­tĂĄsĂĄban. A fentieken kĂ­vĂźl vannak magyar nyelvĹą gyĂłgytorna leĂ­rĂĄsaink (nem is kevĂŠs), ami arra vĂĄr, hogy jelentkezzen egy gyĂłgytornĂĄsz, aki vĂĄllalja, hogy a leĂ­rt gyakorlatokat elvĂŠgezhető tornautasĂ­tĂĄsokra ĂĄtfordĂ­tsa. BefejezĂŠsĂźl ismĂŠtelten hangsĂşlyozzuk, hogy a legkevesebb, amit a Parkinson beteg sajĂĄt ĂŠrdekĂŠben megtehet, az a rendszeres gyĂłgytorna. "Én mĂŠg olyan beteggel nem talĂĄlkoztam, aki szeretett volna tornĂĄzni. - mondta hiteles forrĂĄsok szerint az egyik ideggyĂłgyĂĄszati klinika gyĂłgytornĂĄsza. Majd hozzĂĄtetette: De muszĂĄj! MuszĂĄj! MuszĂĄj! TornĂĄzni pedig azĂŠrt muszĂĄj, mert a rendszeres mozgĂĄs mellett (mĂĄr amennyire azt a beteg ĂĄllapota lehetővĂŠ teszi) szinte ez az egyetlen dolog, amivel a betegsĂŠg negatĂ­v hatĂĄsait a Parkinson beteg maga is ellensĂşlyozhatja. GyĂłgyszeres kezelĂŠs A Parkinson-kĂłr kezelĂŠsĂŠhez nem elegendő az orvos ĂĄltal felĂ­rt gyĂłgyszer rendszeres szedĂŠse. LegalĂĄbb ennyire fontos (lenne) a betegek felvilĂĄgosĂ­tĂĄsa ĂŠs tĂĄmogatĂĄsa akĂĄr az ĂĄllami egĂŠszsĂŠgĂźgy, akĂĄr civil szervezetek ĂĄltal lĂŠtrehozott Parkinson beteg szervezetek segĂ­tsĂŠgĂŠvel. Időben meg kell(ene) szervezni a betegek kĂśzĂśssĂŠgekben tĂśrtĂŠnő szociĂĄlis foglalkoztatĂĄsĂĄt, a beszĂŠdterĂĄpiĂĄt ĂŠs a fizikoterĂĄpiĂĄt, valamint a betegek ĂŠs hozzĂĄtartozĂłik tanĂĄcsadĂĄsĂĄt. SzĂĄmos orszĂĄgban ezt a feladatot kĂśzpontilag irĂĄnyĂ­tott szakrendelĂŠsek, illetve Ăśnszerveződő Parkinson tĂĄrsasĂĄgok ĂŠs egyesĂźletek lĂĄtjĂĄk el, melyekben a betegek rendszeresen talĂĄlkozhatnak szakorvosokkal, szakĂĄpolĂłkkal, szociĂĄlis nővĂŠrekkel. MagyarorszĂĄg ettől mĂŠg sajnos nagyon messze ĂĄll, de azĂŠrt tekintsĂźk ĂĄt a felsorolt betegellĂĄtĂĄs minden felsorolt ĂśsszetevőjĂŠt, ha mĂĄsĂŠrt nem azĂŠrt, hogy legalĂĄbb lĂĄssuk, hogy mik lennĂŠnek a teendők ezen a tĂŠren.Fontos figyelmeztetĂŠs! 1. Azt, hogy mikor melyik csoportba tartozĂł ĂŠs azon belĂźl is melyik konkrĂŠt gyĂłgyszer milyen mennyisĂŠgĹą ĂŠs gyakorisĂĄgĂş alkalmazĂĄsĂĄtĂłl vĂĄrhatĂł a beteg szĂĄmĂĄra a legkedvezőbb hatĂĄs, szĂĄmos tĂŠnyező (tĂśbbek kĂśzĂśtt, ĂŠs elĂŠggĂŠ nem hangsĂşlyozhatĂł mĂłdon egyes gyĂłgyszerek rendkĂ­vĂźl erős mellĂŠkhatĂĄsa) hatĂĄrozza meg. A gyĂłgyszerrendelĂŠs ĂŠs beĂĄllĂ­tĂĄs egyĂĄltalĂĄn nem kĂśnnyĹą feladata a beteg kezelőorvosĂĄra hĂĄrul ĂŠs o viseli ĂŠrte a felelőssĂŠget. MagyarĂĄn szĂłlva a szĂĄmos egyĂŠb, nem gyĂłgyszeres terĂĄpiĂĄval ellentĂŠtben, amikor is a beteg vĂĄlaszthat a rendelkezĂŠsre ĂĄllĂłk kĂśzĂźl, a betegnek (nĂŠzetĂźnk szerint) ebbe ne legyen beleszĂłlĂĄsa. Ez okbĂłl a betegsĂŠg kezelĂŠsre szokĂĄsosan alkalmazott gyĂłgyszerfĂŠlesĂŠgeket csak rĂśviden felsoroljuk. Akit a tĂŠma rĂŠszletsebben ĂŠrdekel, az nĂŠlkĂźlĂźnk is meg fogja talĂĄlni a rĂŠszleteket az Interneten, amihez elvi okokbĂłl nem nyĂşjtunk segĂ­tsĂŠget ĂŠs kifejezetten nem is ajĂĄnljuk. 2. Az "Olvassa el a betegtĂĄjĂŠkoztatĂłt vagy kĂŠrdezze meg kezelőorvosĂĄt, gyĂłgyszerĂŠszĂŠt!" figyelmeztetĂŠs a Parkinson gyĂłgyszerek esetĂŠben kĂźlĂśnĂśsen megszĂ­vlelendő. Ennek egyik oka az, hogy szĂĄmos Parkinson gyĂłgyszer nem elhanyagolhatĂł mĂŠrtĂŠkĹą mellĂŠkhatĂĄsokkal jĂĄrhat, ezĂŠrt minden esetben szigorĂşn tartsuk magunkat az orvosunk ĂĄltal meghatĂĄrozott gyĂłgyszeradaghoz. Nem Parkinson gyĂłgyszerek szedĂŠse esetĂŠn tĂĄjĂŠkoztassuk kezelőorvosunkat, hogy meg tudja Ă­tĂŠlni gyĂłgyszereink ĂśsszefĂŠrhetősĂŠgĂŠt. Orvosunk nĂŠha megfeledkezhet arrĂłl, hogy tĂĄjĂŠkoztasson bennĂźnket a gyĂłgyszerek szedĂŠse mellett betartandĂł tĂĄplĂĄlkozĂĄsi szabĂĄlyokrĂłl. TermĂŠszetesen nem lehet ehelyĂźtt minden gyĂłgyszerre egyformĂĄn ĂŠrvĂŠnyes szabĂĄlyokat megfogalmazni, de azt azĂŠrt jĂł, ha tudjuk, hogy a levodopa (L-dopa) gyĂłgyszereket a megfelelő mĂŠrtĂŠkĹą felszĂ­vĂłdĂĄs biztosĂ­tĂĄsa ĂŠrdekĂŠben ĂŠtkezĂŠs előtt legalĂĄbb 20 perccel vagy utĂĄna 1.5 ĂłrĂĄval szĂźksĂŠges bevenni. (E szabĂĄly alĂłl kivĂŠtel a MadopĂĄr HBS, amit ĂŠtkezĂŠs utĂĄn javasolt bevenni.) Sajnos az ĂŠtkezĂŠssel nem egyĂźtt bevett L-dopa esetĂŠn előfordulhatnak gyomorpanaszok (ĂŠmelygĂŠs, hĂĄnyinger, gyomorfĂĄjdalmak), ezĂŠrt ezt a szabĂĄlyt kĂŠnyszerĹąsĂŠgből megszeghetjĂźk, azaz a levodopĂĄt bevehetjĂźk ĂŠtkezĂŠs kĂśzben is. Ebben az esetben azonban cĂŠlszerĹą az adott ĂŠtkezĂŠsnĂŠl kerĂźlni fehĂŠrjĂŠk fogyasztĂĄsĂĄt, amit sokan egyĂŠbkĂŠnt is csak vacsorĂĄra ajĂĄnlanak. A dopamin agonistĂĄkat ezzel szemben ĂŠtkezĂŠs kĂśzben vagy kĂśzvetlenĂźl utĂĄna ajĂĄnlott bevenni. Mivel a betegsĂŠg oka nem ismeretes, a Parkinson kĂłr gyĂłgyszeresen nem gyĂłgyĂ­thatĂł. Ha tekintetbe vesszĂźk a betegsĂŠg ĂĄltal okozott tĂźnetek sokfĂŠlesĂŠgĂŠt, olyan gyĂłgyszer előállĂ­tĂĄsĂĄra sem szĂĄmĂ­thatunk, ami a betegsĂŠg Ăśsszes tĂźnetĂŠt (remegĂŠs, izommerevsĂŠg, depressziĂł stb.) megszĂźntetnĂŠ. BĂĄr a betegsĂŠg gyĂłgyszeres kezelĂŠsĂŠnek alapjai tĂśbb ĂŠvtizednyire nyĂşlnak vissza, ĂŠs mĂŠg ma is szĂĄmos ĂşjabbnĂĄl Ăşjabb gyĂłgyszer ĂĄll kiprĂłbĂĄlĂĄs, illetve fejlesztĂŠs alatt, ĂśsszefoglalĂłan talĂĄn akkor jĂĄrunk a legkĂśzelebb a mai valĂłsĂĄghoz, ha azt mondjuk, hogy a jelenleg rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł Parkinson-kĂłr gyĂłgyszerekkel 1 .EnyhĂ­teni lehet a betegsĂŠg tĂźneteit (a beteg panaszait). 2. Meg lehet velĂźk kĂśnnyĂ­teni a beteg mozgĂĄsĂĄt. 3. LassĂ­tani lehet a betegsĂŠg tovĂĄbbfejlődĂŠsĂŠnek ĂźtemĂŠt, ĂŠs ezĂĄltal meghosszabbĂ­tani a beteg jĂł ĂŠletminősĂŠggel leĂŠlhető ĂŠveinek szĂĄmĂĄt. A Parkinson-kĂłrt termĂŠszetesen Ăşgy lehetne a legkĂśnnyebben gyĂłgyĂ­tani, (pontosabban kezelni), ha a hiĂĄnyzĂł dopamin mennyisĂŠget kĂśzvetlenĂźl be tudnĂĄnk az agyba juttatni. Ez azonban sajnos (legalĂĄbb is egyelőre) nem megy. Az agynak van ugyanis egy vĂŠdőrendszere, amely a vĂŠredĂŠnyek felĂśli irĂĄnybĂłl ĂŠrkező anyagoktĂłl vĂŠdi magĂĄt. Ez az Ăşgynevezett vĂŠr-agy gĂĄt. A szĂĄmunkra megfelelő vegyĂźletek molekulĂĄi azonban olyan nagyok, hogy nem kĂŠpesek ezen a gĂĄton ĂĄtjutni. Úgy 1998 kĂśzepe tĂĄjĂĄn tĂĄmadt egy amerikai kutatĂłorvosnak, W. Freynek egy Ăśtlete. EszĂŠbe jutott, hogy van egy szervrĂŠsze az embernek, nevezetesen a szaglĂłhĂĄm, amelyik a vĂŠr-agy gĂĄt megkerĂźlĂŠsĂŠvel, kĂśzvetlenĂźl jut be az agy szaglĂłkĂśzpontjĂĄba. A sebtĂŠben elvĂŠgzett patkĂĄnykĂ­sĂŠrletek igazoltĂĄk a kutatĂł elkĂŠpzelĂŠsĂŠt, sőt a vĂĄrakozĂĄst meghaladĂłan az tĂśrtĂŠnt, hogy a patkĂĄnyok orrĂĄba csĂśpĂśgtetett idegnĂśvekedĂŠst serkentőszert nemcsak a patkĂĄnyok szaglĂłkĂśzpontjĂĄban, hanem az agy mĂĄs rĂŠszĂŠben is ki lehetett mutatni. Ennek alapjĂĄn magĂĄtĂłl adĂłdik a kĂśvetkeztetĂŠs: "mindĂśssze" annyit kell tenni, hogy a megfelelő vegyĂźleteket el kell juttatni az agy megfelelő helyĂŠre. Ha ez sikerĂźl, nemcsak a Parkinson-kĂłr, hanem mĂĄs agybetegsĂŠgek (az Alzheimer kĂłr ĂŠs a szklerĂłzis multiplex) is feltehetően gyĂłgyĂ­thatĂłvĂĄ vĂĄlik. Egy Ăşj (plĂĄne egy ennyire forradalmian Ăşj) gyĂłgyszer vagy eljĂĄrĂĄs kifejlesztĂŠse ĂŠs klinikai kiprĂłbĂĄlĂĄsa azonban hosszĂş ĂŠvekbe telik. EzĂŠrt aztĂĄn egyelőre kĂŠnytelenek vagyunk mĂŠg mindig megelĂŠgedni az - egyes esetekben mĂĄr ĂŠvtizedek Ăłta alkalmazott - mĂĄs megoldĂĄsokkal. A ma hasznĂĄlatos gyĂłgyszerek (vagy inkĂĄbb gyĂłgyszer csoportok, illetve kombinĂĄciĂłk) a betegsĂŠg termĂŠszetĂŠnĂŠl fogva a kĂśvetkező irĂĄnyokban hathatnak. 1. GĂĄtoljĂĄk a dopamint elbontĂł enzimek mĹąkĂśdĂŠsĂŠt (Ăşgynevezett MAO-B bĂŠnĂ­tĂłk). E gyĂłgyszerek legismertebbje a mĂĄr emlĂ­tett magyar fejlesztĂŠsĹą Seleglin, ill. Ju mex. 2. CsĂśkkentik az izommerevsĂŠget (NMDA antagonistĂĄk)., 3. CsĂśkkentik a remegĂŠst (antikolinerg szerek). 4. PĂłtoljĂĄk a dopamint (pontosabban a dopamin előnyagĂĄt juttatjĂĄk be az agyba, ah ol az dopaminnĂĄ alakul ĂĄt) (L-dopa). 5 . Emelik az L-dopa hasznosĂ­tĂĄsĂĄt az idegsejtekben (COMT inhibitorok) 6. JavĂ­tjĂĄk az agysejtek dopamin hasznosĂ­tĂł kĂŠpessĂŠgĂŠt(dopamin agonistĂĄk). GyĂłgyszernek nem minősĂźlő kĂŠszĂ­tmĂŠnyek Coenzym 1 (ENADA ĂŠs ENACHI) A mĂĄr tĂśbb ĂŠvtizede a Parkinson-kĂłr kezelĂŠsĂŠt kutatĂł bĂŠcsi prof. Dr. Birkmayer (akinek a nevĂŠhez fĹąződik tĂśbbek kĂśzĂśtt a mĂŠg ma is a legszĂŠlesebb kĂśrben alkalmazott L-dopa) ĂŠs kutatĂłintĂŠzete ĂĄltal kifejlesztett kĂŠt szer (az ENADA ĂŠs az ENACHI) hatĂłanyaga (a NADH), azonos, csak az egy tablettĂĄban lĂŠvő hatĂłanyag mennyisĂŠgĂŠben ĂŠs a felszĂ­vĂłdĂĄs mĂłdjĂĄban kĂźlĂśnbĂśznek egymĂĄstĂłl. A Coenzym-1 nĂŠven is nevezett NADH mĂĄr kĂśzel szĂĄz ĂŠve ismert, mint az emberi test energiatermelĂŠsĂŠnek nĂŠlkĂźlĂśzhetetlen anyaga. (A NADH egy rĂśvidĂ­tĂŠs: Nicotinamid Adenin Dinukleotid, ami kiegĂŠszĂźl a H betĹąvel, amely a hidrogĂŠnt jelĂśli.). A NADH a sejtĂŠpĂ­tĂŠsben jĂĄtszik jelentős szerepet, kĂźlĂśnĂśsen a kĂŠmiai hĂ­rvivő molekulĂĄinak szintĂŠzisĂŠben. Ezeknek a hĂ­rvivő anyagoknak (dopamin ĂŠs noradrenalin) meghatĂĄrozĂł szerepe van az agy megfelelő mĹąkĂśdĂŠsĂŠben. Az ember ĂśregedĂŠse sorĂĄn megfogyatkozott enzimek koncentrĂĄciĂłjĂĄt ezzel a kĂ­vĂźlről, az emĂŠsztőcsatornĂĄn keresztĂźl bevihető anyaggal pĂłtolni lehet. EzĂĄltal a Coenzym1 rendszeres fogyasztĂĄsĂĄval időszakosan pĂłtolhatĂłk az elveszett dopamin termelő agysejtek is. A Parkinson gyĂłgyszerek ĂŠs az ENADA kĂśzĂśtt alapvető kĂźlĂśnbsĂŠg van. Ugyanis amĂ­g a gyĂłgyszerek a dopamin előanyagĂĄt (prekurzor anyagĂĄt) tartalmazzĂĄk, addig az ENADA a termĂŠszetes dopamin szintĂŠzist segĂ­ti. ÓriĂĄsi a kĂźlĂśnbsĂŠg! MĂ­g az ENADA a funkciĂłjukat ellĂĄtni kĂŠpes idegsejtek aktĂ­v tĂĄmogatĂłja, addig a prekurzor anyagok szervezetbe kerĂźlĂŠsĂŠvel egyszerĹą negatĂ­v visszacsatolĂĄssal a szervezet sajĂĄt termelĂŠsĂŠt csĂśkkenti. A tanulmĂĄnyok szerint az ENADA szedĂŠsĂŠvel a klasszikus gyĂłgyszerek mennyisĂŠge csĂśkkenthető, sőt, egyes esetekben a gyĂłgyszerek el is hagyhatĂłk. Ez főleg a nem előrehaladott Parkinsonos ĂĄllapotokban igaz. TovĂĄbbi hatalmas előny az, hogy az ENADA hatĂłanyaga teljesen termĂŠszetes anyag. Élesztőből kerĂźl kivonĂĄsra. MellĂŠkhatĂĄst sem a tanulmĂĄnyok sorĂĄn, sem a sok milliĂł fogyasztĂł nem jelzett, ĂŠs hozzĂĄszokni sem lehet a kĂŠszĂ­tmĂŠnyhez. Klinikai teszt keretĂŠben Parkinson-kĂłrban szenvedő betegeken tĂśbbszĂśr is kiprĂłbĂĄltĂĄk az ENADA hatĂĄsĂĄt. 161 beteg 90%-ĂĄnak javultak a mozgĂĄsi panaszai a Coenzym-1 adĂĄsĂĄt kĂśvetően. A klinikai tĂźnetek javulĂĄsĂĄval egy időben emelkedett a vizelet homovanilinsav tartalma, ami az L-dopa szintĂŠzisĂŠnek objektĂ­v bizonyĂ­tĂŠka. Az első sikerek utĂĄn Ăşjabb 415 Parkinson-kĂłrban szenvedő beteget kezeltek Coenzym-1-gyel. Egy kĂśvetkező lĂŠpĂŠsben az intravĂŠnĂĄsan adott Coenzym-1 hatĂĄsĂĄt hasonlĂ­tottĂĄk Ăśssze a szĂĄjon ĂĄt szedhető Coenzym-1 tartalmĂş tabletta (ENADA) hatĂĄsĂĄval. 885 beteg kĂśzĂźl 415 kapott vĂŠnĂĄs infĂşziĂłt ĂŠs 470 pedig tablettĂĄt. A tablettĂĄt szedők kĂśzĂźl a betegek 80%-a reagĂĄlt a tĂźneteik javulĂĄsĂĄval. A vilĂĄg minden jelentősebb orszĂĄgĂĄra kiterjedően szabadalmazott termĂŠk tĂĄplĂĄlĂŠk-kiegĂŠszĂ­tőkĂŠnt van tĂśrzskĂśnyvezve annak ĂŠrdekĂŠben, hogy egyetlen rĂĄszorulĂł betegnek se kelljen attĂłl fĂźggenie, hogy orvosa hajlandĂł-e a kĂŠszĂ­tmĂŠnyt receptre felĂ­rni a szĂĄmĂĄra. Sajnos a mi szĂĄmunkra ennek nemcsak előnye, de hĂĄtrĂĄnya is van. Nevezetesen a szer ĂĄra, ami inkĂĄbb a nyugat-eurĂłpai ĂŠs amerikai fogyasztĂłk pĂŠnztĂĄrcĂĄjĂĄhoz igazodik. Azt, hogy a magyar betegek kĂśzĂźl minĂŠl tĂśbben hozzĂĄfĂŠrhessenek a szerhez, a feltalĂĄlĂł ĂŠs egyben gyĂĄrtĂł cĂŠg ĂĄllandĂł akciĂłkkal ĂŠs ĂĄrengedmĂŠnyekkel segĂ­ti. TovĂĄbbi informĂĄciĂłkĂŠrt ĂŠs az aktuĂĄlis ĂĄrak megtekintĂŠsĂŠhez kĂŠrjĂźk, kattintson ide: ENADA Ha vásárolni szeretne, jegyezze meg a kö-  vetkező jelszót, amit  ha beír megrendelé- sében az erre szolgáló helyre, két doboz termék áráért hármat fog kapni. Ez a mi ajándékunk Önnek. Figyelem! A jelszó naponta változik. A mai nap:  CoD tĂĄplĂĄlĂŠk-kiegĂŠszĂ­tő teakeverĂŠk A magyar Dr. DĂĄvid TamĂĄs ĂŠs munkatĂĄrsa dr. Qin Li nevĂŠhez fĹąződő CoD Tea ĂŠs CĂŠlzott TĂĄplĂĄlkozĂĄsi Rendszer alapjĂĄul egy mĂŠregtelenĂ­tő, ĂŠleterőt fokozĂł teakĂşra, valamint a tĂĄplĂĄlkozĂĄs ĂŠs az ĂŠletvitel pozitĂ­v irĂĄnyba tĂśrtĂŠnő radikĂĄlis megvĂĄltoztatĂĄsĂĄra szolgĂĄl. A tea hatĂĄsĂĄt főkĂŠnt rĂĄkbetegeken prĂłbĂĄltĂĄk ki, tudomĂĄnyosan dokumentĂĄlt mĂłdon (tĂśbb mint 4.500 betegen). A tea alapanyagai tropikus ĂŠs szubtropikus nĂśvĂŠnyi keverĂŠkek, melyeket az esőerdők őslakĂłi mĂĄr ĂŠvezredek Ăłta fogyasztanak termĂŠszetes napi tĂĄplĂĄlĂŠkkĂŠnt. BĂĄr a CoD rendszer szĂłba jĂśhető alkalmazĂĄsi terĂźletei kĂśzĂśtt a Parkinson-kĂłr csak a 13. helyen szerepel, talĂĄn ĂŠrdemes felsorolni a tea fogyasztĂĄsĂĄval ĂŠs a hozzĂĄ kapcsolĂłdĂł tĂĄplĂĄlkozĂĄsi szokĂĄsok megvĂĄltoztatĂĄsĂĄval elĂŠrhető lelki javulĂĄsokat, melyek a Parkinson beteg szĂĄmĂĄra egyĂĄltalĂĄn nem mellĂŠkesek. Ezek: ¡ - a vĂĄllalkozĂł szellem nĂśvekedĂŠse, ¡ - a fĂĄradĂŠkonysĂĄg csĂśkkenĂŠse, - a depressziĂłra valĂł hajlamossĂĄg csĂśkkenĂŠse, - a belső egyensĂşly helyreĂĄllĂĄsa, - az akaraterő erősĂśdĂŠse, ¡ - a stressz-ellenĂĄllĂłkĂŠpessĂŠg fokozĂĄsa, ¡ - a koncentrĂĄciĂł-kĂŠpessĂŠg fokozĂĄsa, ¡ - a fĂĄjdalmak csĂśkkentĂŠse vagy teljes - megszĹąnĂŠse. A CoD teakeverĂŠk legfőbb hatĂłanyaga a macskakarom (Uncaria) nevĹą nĂśvĂŠny porrĂĄ zĂşzott formĂĄja, pontosabban a 120-nĂĄl is tĂśbb macskakarom gyĹąjtőnĂŠvvel nevezett nĂśvĂŠnyek kĂśzĂźl egyetlen egy, melyet kĂźlĂśn nĂŠvvel kĂźlĂśnbĂśztettek meg az Ăśsszes tĂśbbi, gyĂłgyĂĄszatilag ilyen hatĂĄsokkal nem rendelkező fajtĂĄtĂłl. Dr. DĂĄvid ĂŠs a kĂśrĂźlĂśtte mĹąkĂśdő kutatĂłcsoport kezdettől fogva minden CoD teafogyasztĂłtĂłl begyĹąjtĂśtte a beteg ĂŠs a kezelőorvosa ĂĄltal rendszeresen kĂŠszĂ­tett rĂŠszletes feljegyzĂŠseket a beteg kĂśzĂŠrzetĂŠről, dohĂĄnyzĂĄsĂĄrĂłl, alkoholfogyasztĂĄsĂĄrĂłl, pszichikai terhelĂŠsĂŠről, nehĂŠzfĂŠm-terhelĂŠsĂŠről, laborleleteiről stb., valamint a betegsĂŠg orvosi szempontbĂłl vizsgĂĄlt lefolyĂĄsĂĄrĂłl. Ennek eredmĂŠnyekĂŠnt tekintĂŠlyes mĂŠretĹą, klinikailag igazolt dokumentĂĄciĂł halmaz jĂśtt lĂŠtre, melynek statisztikai kiĂŠrtĂŠkelĂŠse mĂŠg folyamatban van. A Parkinson-kĂłrt illetően szavahihető forrĂĄsbĂłl ez ideig egy esetről kaptunk beszĂĄmolĂłt, mely szerint a beteg ĂĄltalĂĄnos ĂĄllapota kifejezetten a CoD Tea ĂŠs CĂŠlzott TĂĄplĂĄlkozĂĄsi Rendszer alkalmazĂĄsĂĄnak hatĂĄsĂĄra lĂŠnyegesen javult. A teĂĄt a hozzĂĄ tartozĂł, a teljes tĂĄplĂĄlkozĂĄsi rendszer leĂ­rĂĄsĂĄt tartalmazĂł fĂźzettel egyĂźtt egyes gyĂłgynĂśvĂŠnyboltok ĂĄrusĂ­tjĂĄk hozzĂĄvetőleg 19.000 Ft/doboz ĂĄron. Egy doboz teakeverĂŠk tartalma kb. egy hĂłnapra elegendő. Egy-egy kĂşra ajĂĄnlott időtartama minimum 6-9 hĂłnap. SebĂŠszeti beavatkozĂĄsok Agyi pace-maker Az idegsebĂŠszeti beavatkozĂĄsok (magyarĂĄn szĂłlva kĂźlĂśnfĂŠle agymĹątĂŠtek) elvĂŠgzĂŠsĂŠnek lehetősĂŠgĂŠt jelenti. RĂŠgebben tĂśbbfĂŠle agyi beavatkozĂĄst vĂŠgeztek, melyek hatĂĄsa nem terjedt ki a betegsĂŠg minden tĂźnetĂŠre. PĂŠldĂĄul az Ăşgynevezett thalamotomiĂĄs kezelĂŠssel, illetve az agy thalamus nevĹą rĂŠszĂŠnek az ingerlĂŠsĂŠvel csak a remegĂŠs mĂŠrtĂŠke csĂśkkenthető. Az un. Gpi mĹątĂŠttel pedig a mozgĂĄsi zavarok kezelhetők. Sajnos azonban (főleg a kĂŠtoldali beavatkozĂĄs esetĂŠn) elĂŠg komoly mellĂŠkhatĂĄsok jelenhetnek meg. A fenti hĂĄtrĂĄnyok miatt ma mĂĄr a mĹątĂŠti beavatkozĂĄsban a bőr alĂĄ behelyezett pace-makert (ĂźtemadĂłt) hasznĂĄljĂĄk, mely a mĂŠlyagyban elhelyezett ingerlő elektrĂłdĂĄval van egy vĂŠkony, a nyak ĂŠs a tarkĂł bőre alatt vezetett huzallal ĂśsszekĂśtve. Ezzel a megoldĂĄssal a kĂŠt agyfĂŠlteke kĂźlĂśn-kĂźlĂśn is vezĂŠrelhető.

Az ütemadót maga a beteg kapcsolja be és ki, illetve szabályozza az ütemadó működési paramétereit. A készüléket például éjszakára érdemes kikapcsolni, hogy ne fogyasszon feleslegen áramot, ugyanis az ütemadó áramforrását időnként (mintegy 5 évenként) cserélni kell, ami egy kis műtéti beavatkozással jár. A pace-makeres műtét legnagyobb hátrányaként rendkívül nagy költségességét szokták említeni. Őssejt beültetés Az orvostudomány egyik legkorszerűbb, számos, eddig gyógyíthatatlannak ismert betegség gyógyítására reményt adó felfedezése az úgynevezett őssejt beültetés, amit 1980-tól alkalmaznak. Röviden arról van szó, hogy egyenesen az agyi célterületre, ahol a dopamint előállító sejtek elhaltak, kell olyan sejteket beültetni, melyek képesek dopamint termelni. Számos kísérlet után a legjobb eredményt úgy sikerült elérni, hogy embrió agyából vett feketeállományú szövetet (sejteket) ültetnek be, melyek a beültetés helyén szaporodásnak indulnak, azaz megnövelik a dopamin termelő sejtek mennyiségét és így visszapótolják a dopaminhiányt. Itt kivételesen álljunk meg egy pillanatra! Nem tévedés, a beültetésre kerülő sejteket valóban embrióból, azaz a nők petefészkében kifejlődő emberi lényből (vagy lény-kezdeményből) lehet kinyerni. És ez itt a bökkenő. Minek tekintsük az embriót, magát? Élő, de emberi tulajdonságokkal (netán lélekkel) nem rendelkező sejtcsoportnak vagy éppen ellenkezőleg, a női petesejt a megtermékenyülés pillanatától kezdődően emberi lénynek? Számos fórumon vetették már fel ezt a kérdést tudományos vagy éppen vallási alapokon. A dolgot leegyszerűsítve ugyanis azt kell eldönteni, hogy felhasználható-e egy élő (vagy akár egy halott) ember(i lény) bármilyen szerve orvosi kísérletek vagy gyógyítás céljából. A magyar törvények szerint (kissé leegyszerűsítve a dolgot) a klinikai halál beálltával bárkinek bármely szerve felhasználható gyógyászati céllal történő átültetésre kivéve, ha a szerv "tulajdonosa" ezt kifejezetten megtiltotta. Nem így például Németországban vagy Ausztriában, ahol a törvények kifejezetten tiltják az ilyen jellegű beavatkozásokat, sőt, magukat a velük kapcsolatos kutatásokat is. Bármi is legyen valakinek az álláspontja ebben a valóban nem egyszerűen eldönthető kérdésben, gondoljuk meg azt, hogy az orvosok a világ nem kevés országában évente több ezer abortumot (a női méhből valamilyen okból kivett embriót) dobnak ki szó szerint a szemétbe. Köztük igen sok olyat is, amelyek egy-egy Parkinson-kórban (vagy más, agyi betegségben) szenvedő beteg sorsát fordíthatta volna jobbra. De nézzük csak! Valóban nincs más megoldás? Ma már ott tartunk, hogy az őssejtekből mesterséges beavatkozással létrehozhatók a legkülönfélébb sejt- és szövettípusok. Nemrégiben sikerült a kutatóknak programozással olyan sejtnyalábokat készíteni, melyek a központi idegrendszert felépítik. Igen ám, de honnan is származhatnak ezek az őssejtek? Történtek kísérletek magától a betegtől (a gerincvelőből) kivett sejtek felhasználására. A legnagyobb probléma itt az volt, hogy ezek a sejtek a beteggel azonos korúak (ugyanolyan öregek), ezért hosszú időn át történő működésükre nem lehet biztosan számítani. Aztán még valami. Az agyi beültetésre alkalmas szöveteket újabban génsebészeti úton módosított sejtekből állítják elő. Bár az eljárást még csak most kutatják, nem kis nehézséget jelent az a társadalmi ellenállás, amely minden területen elutasítja a géntechnológia alkalmazását. Ördögi körről van tehát szó, amelyből azonban van kitörési lehetőség. Megfelelő propagandával fel kell világosítani az embereket az élet és a halál kérdéseiről! Könnyen tör pálcát az embrió agyát felhasználó orvos és beteg fölött az, aki ilyesmire nincs rászorulva. Mennyivel lenne másabb a helyzet, ha az eljárás ellenzőjének, saját magának lenne szüksége ilyen beavatkozásra? 2005. decemberében Brüsszelben az Európai Neurológiai Társaság és az Európai Parkinson Szövetség az EU Bizottságának támogatásával Parkinson betegek és hozzátartozóik számára neves orvosok, politikusok és az egyházak képviselőinek részvételével konferenciát szervezett "Őssejt Kutatási Konferencia Betegek Számára" címmel. A konferencián (amely sajnos Magyarországon szinte semmilyen nyilvánosságot sem kapott) két alkalommal (a konferencia megnyitásakor és zárásakor) megszavaztatták a 600 résztvevőt két kérdésről. Támogatja-e az őssejt kutatások gyógyászati célú kutatását és alkalmazását - volt az egyik kérdés. A másik pedig: Ha saját magán lenne szükség olyan beavatkozásra, melyhez embrióból származó őssejteket használnának fel, belegyezne-e a beavatkozás elvégzésébe. A szavazás eredménye a konferencia kezdetén 89 %, illetve 74 % igen volt, a konferencia végén pedig 99 %, illetve 89 %. Ehhez alig ha kell magyarázat. Eredeti témánkhoz visszatérve elmondhatjuk, hogy napjainkban az őssejt beültetés mutatkozik a legtöbbet ígérőnek, mivel itt már nem a betegség tüneteinek enyhítéséről, hanem új, élő sejtek képzéséről van szó, melyek a legteljesebb mértékben pótolják az elhalt dopamin termelő sejteket. Ezt a tényt - nem a Parkinson-kór miatt - elhalálozott Parkinson-kóros betegek agyának boncolási eredményei egyértelműen igazolták. Regeneratív gyógyászat (génsebészet) Sokan és sokat beszélnek a génsebészetről, mint a jövő "minden betegségre jó" gyógyítási módjáról. Az elmélet igen egyszerű: meg kell keresni azt a génhibát, amelyik a betegséget okozza, ki kell venni (szaknyelven kiütni) és helyébe hibátlan gént kell betenni. Nos, bár a világ számos kutatóhelyén (így Magyarországon is) folynak ilyen jellegű kutatások, a gyakorlati alkalmazhatóságtól még elég messzire vagyunk. (És ismét eljutottunk a géntechnológia alkalmazásának már tárgyalt problémájához.) Mágnesterápia (repetativ transcranialis mágnes stimuláció (rTMS) A mágnes- vagy magnetoterápia lényege egy erre szolgáló, a koponyán kívül lévő generátorral alacsony frekvenciájú, nagy energiájú elektromágneses impulzus (lökés) létrehozása, amelyet fókuszáltan az agykéreg egy adott pontjára irányítanak. (Az eljárás nagymértékben hasonlít a Parkinson-kór és a Parkinson szindróma megkülönböztetéséhez használatos mágneses motoros kéreg ingerléshez (MEP). A Parkinson-kóros betegnél (az eljárás magyar alkalmazójának közlése szerint) már a kezelés első hete után javítja a beteg mozgását, csökkenti a fájdalmas izomgörcsöket. valamint egyéntől függően különböző mértékben befolyásolja a remegést is, és ezeknek a hatásoknak köszönhetően csökkenthető a beteg napi L-dopa adagja.. Egy-egyhetes kezeléssorozat egyéntől függően 3-6 hónapig marad hatásos, ezért évente 2-3-szor a javasolt megismételni. Nem titkolhatjuk el, hogy Magyarországon több ideggyógyász szakorvos egyrészt szkeptikus az eljárás hatásosságát illetően, mások pedig a betegre nézve veszélyesnek tartják. Sajnos ezek a nézetek (legjobb tudomásunk szerint) szakmai fórumokon nem kerültek ütköztetésre, így magunk voltunk kénytelenek tájékozódni a külföldi szakfolyóiratokból. A külföldi szakfolyóiratokban számos közlemény számolt be klinikailag ellenőrzött körülmények között végzett kontrol csoportos vizsgálatokról is. Számos közlemény alapján először is azt állapíthatjuk meg, hogy egészen a közlemúltig nem volt tisztázott az rTMS egyénenként eltérő kezelési idejének és egyéb, nem kevésbé lényeges körülményeinek problematikája. ami megerősíteni látszik az eljárás alkalmazásának bizonytalanságait. 2005. januárjában jelent meg egy tekintélyes szaklapban (Science Daily) publikált közlemény, mely arról számolt be, hogy Nagy-Britanniában professzor Rothwell kutatói csoportjának sikerült gyors, konzisztens és kézben tartható változást elérni a - szélütést szenvedett - beteg agyában anélkül, hogy a kezelés hosszan tartó mellékhatásokkal járt volna. Az eljárás kedvezőtlen hatásáról sem ez, sem más források nem tesznek említést. A fent említett közleményben prof. Rothwell bejelentette, hogy megkezdik az eljárás Parkinson-kóros betegeken történő kipróbálását. Az utolsó hír a professzortól 2006. februárjában érkezett, és sajnos arról szólt, hogy a Parkinson-kór vizsgálatát még nem kezdték meg. Ezért prof. Rothwell két, más kutatók által végzett Parkinson-kórral kapcsolatos rTMS kutatás beszámolójára hívta fel figyelmünket. Az egyik közlemény azt hangsúlyozza, hogy bár az rTMS eljárást a depresszió kezelésében már több mint 10 éve alkalmazzák, a Parkinson-kórral kapcsolatos rTMS alkalmazások kutatási eredményei ma még elég ellentmondóak egymásnak, ezért még néhány évet még várni kell a megbízható eredményekre. A másik közleményben prof. Lomarev (National Institute of Neurological Disorders and Stroke, National Institutes of Health, Bethesda, Maryland, USA.) számol be 18 Parkinson-kóros betegen végzett placebo kontrollált kettős vaktesztes rTMS vizsgálatok eredményéről. A beszámoló szerint sikerült igazolni az rTMS kedvező hatását a betegek mozgási paramétereire, miközben javultak a kényszermozgások is. A 4 hétig tartó rTMS besugárzások hatása azonban csak egy hónapig tartott. A depresszió kezelésére az rTMS alkalmazását a klinikai gyakorlatban jelenleg Kanadában, Ausztráliában és Európában és Izraelben engedélyezik. Az amerikai FDA (egészségügyi hatóság) az engedélyt nem adta meg arra való hivatkozással, hogy még számos vizsgálatot kell lefolytatni több egészségügyi intézményt felölelő placebo kontrollált körülmények között. A Parkinson-kór rTMS kezelésének országonkénti engedélyezettségéről sajnos nincs adatunk, de az bizonyos, hogy az eljárásnak erre a területre sincs FDA engedélye. A fentiek fényében az rTMS Parkinson betegeken történő alkalmazásának megítélésében a helyzetünk nem egyszerű, ezért a közöltekhez nem fűzünk semmilyen kommentárt. Egyébiránt az rTMS egy hetes kezelésének a költségeiről eltérő (100 ezer forinton felüli) összegek forognak közszájon. A kezelést a társadalombiztosítás nem támogatja. Alternatív gyógymódok Jobb híján alternatívnak nevezzük azokat a Parkinson-kór kezelésében alkalmazható eljárásokat, melyek a fenti kategóriákba ilyen-olyan okból (melyekre természetesen a megfelelő helyen kitérünk) nem férnek bele. Fizikoterápia Talán kevesen tudják, hogy a fizikoterápia szó szerint fordításban fizikai erőkkel (fény, hő, víz stb.) történő gyógyítást jelent. Ezzel pedig kényes ponthoz érkeztünk. Úgy tűnik ugyanis, hogy Magyarországon a Parkinson-kórnak ezt a gyógymódját (legalábbis a társadalombiztosítás által fizetett gyógymódok között) nem ismerik. Másrészt elég nehéz elkülöníteni a Parkinson betegek kezeléséhez alkalmazható fizikoterápiai eljárásokat az alternatív (vagy nevezzük inkább így: természetgyógyászati) módszerektől. Mi kényszerűségből mégis megkíséreljük, ezt a szétválasztást mégpedig azért, hogy egyértelművé váljon, hogy mi az, amit a társadalombiztosítástól más betegekhez (pld. a reumásokhoz) hasonlóan elvárhatnánk, és mi az, amiben Magyarországon a társadalombiztosítás által fizetett módon más betegek sem részesülnek (pld. akupunktúra). A tévedés jogát természetesen fenntartjuk magunknak mindkét irányban. Ha bárki hitelt érdemlően cáfolni tudja fenti megállapításunkat, készséggel megkövetjük, és korrigáljuk honlapunkat. Annak a Parkinson betegnek, akinek voltak már izomgörcsei, alig ha kell magyarázni egy lazító masszázs jótékony hatását. Maga a masszázs mindenki számára az ország minden nagyobb településén hozzáférhető (masszőrök magánrendelésein, gyógyfürdőkben, stb.). Csak az a kérdés, hogy a beteg meg tudja-e fizetni a masszírozás helyenként eltérő, de mindenesetre több ezer forintos árát (2.500-10.000 Ft). Ha szerencsénk van, akad egy jóindulatú rheumatológus, aki hajlandó (szabálytalan módon) társadalombiztosítási receptre felírni az orvosi masszázst és más, kedvező hatású (például szénsavas fürdő) kezelést. A magyarországi Parkinson betegek száma már régóta vita tárgya. Egyes becslések szerint nem több mint 5.000, mások szerint körülbelül és legfeljebb 50.000 betegről van szó. Ennyi beteg gyógyfürdői ellátásának finanszírozása természetesen nem kis összeget tenne ki. De ha meggondoljuk, hogy az említett számból hányan vannak azok, akiknek valóban módjában is áll ezeket a szolgáltatásokat igénybe vennie (akiknek lakóhelyén vagy könnyen elérhető közelségében van gyógyfürdő vagy masszőrrel rendelkező rendelőintézet), aligha tévedünk nagyot, ha ezt a számot 10 betegből 1-2-re tesszük. A várhatóan alacsony számú igénybevétel okai jól ismertek (amihez hozzá jönnek a Parkinson betegek helyváltoztatási problémái is), így talán nyugodt szívvel vehetjük fel céljaink közé a Parkinson betegek fizikoterápiai ellátása társadalombiztosítás által történő finanszírozásának kivívását. Akupunktúra A Kínában és Japánban több ezer éve alkalmazott tűszúrásos akupunktúrát a nyugati orvoslásban a 70-es évek óta alkalmazzák, legelterjedtebben reumás és egyéb eredetű izületi és izomfájdalmak, valamint belső gyulladások gyógykezelésére. A WHO ekkor ismerte el hivatalos gyógymódnak az akupunktúrát, Magyarországon 1989-ben alakult meg az Akupunktúrás Tudományos Társaság. Az akupunktúra lényege az idegtörzsek ingerlése (rendszerint átszúrása) steril arany vagy ezüst tűvel. Az eljárás természettudományos magyarázatát a mai tudományos ismeretek alapján elég nehéz megadni annak okán, hogy alkalmazása nem tudományos alapokon, hanem több évezredes tapasztalatokon nyugszik. Természetesen vannak az akupunktúrának elméleti alapjai, melyek azonban a nyugati kultúrában nevelkedett ember számára inkább misztikusnak, mint a valóságot tükrözőnek tűnhetnek. Ne öntsük ki azonban a fürdővízzel együtt a gyereket is! Attól, hogy valaminek a működését nem tudjuk mai tudományos ismereteink alapján megmagyarázni, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adott dolog nem is működik. Mindössze arról van szó, hogy ezt a működést egyelőre még nem ismerjük. Lényegében és röviden arról van szó, hogy az akupunktúra anatómia elemei az emberi test minden részén található akupunktúrás pontok és vezetékek, a meridiánok, melyekben - a keleti orvoslási tudomány szerint - a "csi" (az életenergia) kering. A csit az egymással szemben álló és egymást kiegészítő és ellentétes pólusú erők, a yin és a yang irányítják. Az elmélet szerint a szervezet energiaegyensúlyát és a szervek működésének harmóniáját külső és belső, a mikro-és a makrokozmoszban lejátszódó folyamatok ellentétes hatásai határozzák meg. Eszerint minden szervezet élete különbözi összetevőinek egyensúlyától függ. A yin-yang egyensúly felbomlása idézi elő a különféle betegségeket. A meridiánok mindegyikéhez egy-egy szerv vagy csoport tartozik és szerepük az, hogy szabályozzák ezek működését. összekapcsolják a belső szerveket a külsőkkel, így biztosítva a test egységes egészként történő működését. A csatornák hibás működése képezi a betegségek fő okát. Az akupunktúrás pontok a bőrfelületen lévő 0.5-2 mm átmérőjű kis területek, ahol csökkent a terület elektromos ellenállása. Ennek a pontnak az ingerlésével vagy nyugtatásával befolyásolható a hibásan működő meridián és ezáltal gyógyíthatók a különböző szervek megbetegedései. A gyógyítás elve tehát a yin-yang erőviszonyok rendezése a meridián hálózat keringési rendszerében, ami a helyesen kiválasztott pontokon történő tűszúrással érhető el. Parkinson-kór eredetű izomfájdalmak és a betegség kísérő jelenségeként előforduló depresszió kezelésére az akupunktúra jól bevált Magyarországon is, mármint annak, aki számára az hozzáférhető, és aki azt meg is tudja fizetni. Egy-egy kezelés ára ugyanis 3-5 ezer forintra tehető, amihez rendszerint még hozzá jön egy-két másik gyógyító eljárás (általában hát- és talpmasszázs), persze annak külön árával. Így egy kezelés-együttesből álló látogatás az esetek jelentős hányadában kínai, orosz vagy ukrán orvosokat alkalmazó magyarországi rendelőben 8-10 ezer forintba fog kerülni. A kezelések száma, az igénybevétel, valamint az ismétlődő vagy fenntartó kezelések sűrűsége minden beteg esetében egyedi. A panaszok csökkenését 8-10 kezeléscsomag után lehet elérni. Egy-egy kezeléscsomag mintegy 20-25 alkalomból áll, amit a hatás fenntartásához évente 3-4-szer meg kell ismételni. A magunk részéről az akupunktúrát minden Parkinson betegnek, aki képes a kezelésekhez hozzájutni, panaszai enyhítéséhez bátran ajánljuk, bár a fentiekből alighanem mindenki számára kiderült, hogy Magyarországon a társadalombiztosítás által finanszírozott akupunktúrás orvosi ellátás nincs. Chi gép Az úgynevezett Chi gép tulajdonképpen egy igen egyszerű szerkezet, mely a hagyományos kínai orvoslás masszázsmódszereinek alapján edzi a lábizmokat, ezáltal tulajdonképpen gépesítve a kézi masszázst. Működésének lényege egy meghatározott görbe mentén folyamatosan mozgó lábtartó, melynek mozgása kihat az egész testre, és így hullámmozgásba hoz minden testrést és ezáltal (legalább is a gép ismertetője szerint) harmonizálja az akupunktúránál már megismert meridián energiákat. Igazolt mérések azt mutatják, hogy a gép használata növeli a vér oxigéntartalmát, lazítja az izomzatot, feszessé teszi a szöveteket és szalagokat. 15 perces használat állítólag másfél órás tempós gyaloglás, vagy 10.000 lépés hatásával ér fel, így rendszeres használata pótolja a mozgástréninget. A piacon lévő számos csodaeszköztől eltérően a Chi gép rendelkezik az Amerikai Állami Élelmiszer- és Gyógyszeripari Hatóság (FDA) Egészségügyi és Radiológiai Készülékek Centrumának engedélyével, amit csak az igen szigorú követelményeket teljesítő eszközök nyerhetnek el. Ez az engedély garantálja a gyártó által az engedélykérelemben felsorolt adatok és hatások teljesülését. A fentiek alapján a Chi gépet bátran ajánljuk rendszeres tornánk kiegészítőjeként, részbeni helyettesítőjeként. A gép ára 20 és 60 ezer forint között mozog, ami annak tudható be, hogy mivel a szerkezet igen egyszerű felépítésű, rengeteg hamisítvány van a piacon. Az amerikai ár kb. 300 USD (kb. 70 ezer Ft), amely viszont az engedélyben lévő fotó szerint is a lábtartón kívül egy, a derekat körülvevő szerkezetet is tartalmaz.

Fényterápia A fénnyel történő gyógyítás már az ókori Egyiptomban szokásban volt, amikor is a betegeket a piramis mellé kifektették a napra, ahol a Napisten segítségével gyógyultak. Ógörög források is szólnak a napfénnyel történő gyógyításról, amit ők heliotherápiának neveztek (helios - nap, therapia - gyógyítás). Aztán hosszú ideig néma csend, mintha az orvostudomány megfeledkezett volna a dologról. Annyi azonban bizonyos, hogy a fény természete és ennek kapcsán a mesterséges napfény előállítása már régóta izgatta a tudósokat. köztük az orvosokat is. A fizikusok korán rájöttek a fény kettős (hullám és rezgés) természetére, de csak az 1800-as évek elejére sikerült tükrök segítségével úgynevezett polarizált (egy síkban rezgő) fényt előállítani. Még száz évnek kellett eltennie ahhoz, hogy olyan fényt sikerüljön képezni, amely nemcsak igen jól megközelíti a napfény optikai tulajdonságai, de - mintegy ráadásként - gyógyászati célra is alkalmas. Ez a siker Niels Ryberg Finsen, dán orvos nevéhez fűződik, aki a bőrfarkas nevű bőrbetegség fényterápiával történő sikeres gyógyításáért 1903-ban Orvosi Nobel-díjat kapott. Ezt követően kezdett a fényterápia elterjedni, de sokáig megmaradt a borbetegségek és sebhegek gyógyításának területén, mígnem lassacskán újra feledésbe merült. Hosszú szünet után a 20. század vége felé közeledve a magyar Dr. Fenyő Márta és csapata fejlesztett ki (eredetileg a lábszárfekély gyógyítására) a kor műszaki színvonalának megfelelő, lágy lézerfénnyel működő fényterápiás készüléket, melyet (senki sem próféta a saját hazájában) külföldön kezdtek először gyártani és széles körben alkalmazni. Magyarországon 2002-ben nyilvánították orvostechnikai eszközzé azt a fényterápiás lámpát, melyet ma már számos egészségügyi intézményben és rendelőben sőt, sokan már otthon is használnak. Azóta a fényterápiás lámpa nemcsak technikailag változott meg az eredetihez képest, hanem kiszélesedett gyógyászati alkalmazásának köre is. Bár használatának fő területe talán még ma is a borgyógyászat, szép eredményeket érnek el vele számos más területen, többek között a lábszárfekélyek, felfekvések, égési sérülések, műtét utáni sebek gyógyítása mellett, a reumatológiában, fizioterápiában és a fájdalom-csillapításban is. Sajnos a külföldi szakirodalom kissé mostohán bánik a fényterápiával, így aztán Parkinson-kórral kapcsolatos izomfájdalmak enyhítésére való - klinikailag igazolt - alkalmasságáról nem tudunk beszámolni. Hogy mégis ilyen nagy teret szenteltünk neki, annak olyan széles körű elterjedtsége az oka, hogy könnyen előfordulhat, hogy van már ilyen célú, csak nem publikált alkalmazás is. Ha bárki tudna vagy hallana ilyesmiről kérjük, hogy tudassa velünk, hogy akár pozitív, akár negatív tapasztalatát megoszthassuk a betegtársainkkal is. Legjobb tudásunk szerint Magyarországon két cég forgalmaz (két különböző gyártmányú, de műszaki paramétereit tekintve közel azonos) fényterápiás lámpát, mindketten különböző méretben és teljesítménnyel. Az egyik cég üzletkötői hálózaton keresztül értékesít, nem fix áron. Azt, hogy egy adott helyen mennyi a konkrét ár több - előttünk ismeretlen - tényező befolyásolja, de típustól és felszereltségtől (fényszurok, állvány stb.) függően a 3 készüléktípus ára kb. 100 ezer, 250 ezer, illetve 700 ezer forint. Tudomásunk szerint egyedi megállapodás alapján szó lehet kölcsönzésről is, ami a középső kategóriájú készülék esetén kb. 9.000 Ft/hét, házhoz szállítással együtt. A másik forgalmazónál a készülékek fix árasak, tehát bárhol a listaáron (ami a típustól és a tartozékoktól függőn 70 és 140 ezer forint között van) lehet megvásárolni. A készülékek itt biztosan kölcsönözhetők 3.500,- Ft/hét +ÁFA (+ 50.000 Ft letét) áron, de ha valaki megvásárolja a készüléket, akkor a kölcsönzés díját beszámítják a vételárba, A járó beteg szabálykönyvben feltüntetett szakorvosok (a neurológus is benne van) rendelvényére történő vásárláskor a cég 4.150 Ft (nettó) engedményt ad a vételárból, nyugdíjasoknak az engedmény összege nettó 2.075 Ft," A fényterápia igénybevételét az állami egészségügyi ellátás keretében működő intézményekben (kórházak, szakorvosi rendelők stb.) a társadalombiztosítás fizeti. Magánrendelőkben a kezelés díja mintegy. 200 ft/2 perc és 500 ft/10 perc körül van. Oxigénterápia (HBOT) A tudományos nevén hiperbárikus oxigénterápiáról (HBOT) az első orvosi közlemények a hatvanas évek közepén jelentek meg és arról szólnak, hogy miként sikerült azt agysérült betegek kezelésében alkalmazni. Az eljárás lényegileg azon alapul, hogy megnövelt (1,5-1,75 atmoszféra nyomáson tiszta oxigént lélegeztetnek be a beteggel, alkalmanként 30-60 perc ideig. A belégetetés megkezdése előtt rendszerint a beteg kap egy, több vitamin keverékéből álló injekciót. A vitaminok és a megnövelt oxigén nyomás hatására javul a beteg agyának vérellátása és a vér oxigéntartalma, és ennek köszönhetően megnövekszik az újra képződő agysejtek mennyisége. A látható eredmény eléréséhez mintegy 80 kezelés (egyes, rendkívüli esetekben még ennél is több) szükséges. Ami a Parkinson kórt illeti, 1988-ban jelent meg Amerikában dolgozó orosz orvosok tudományos közleménye, mely szerint diagnosztizált Parkinson-kóros betegeken végezték el a HBOT hatásosságának klinikailag ellenőrzött vizsgálatát. A közlemény szerint 64 Parkinson-kórral diagnosztizált beteget vizsgáltak, akiket egymást követő napokon kezeltek 40-tol 60 percig 1,3 és 2,0atmoszféra nyomású oxigénkamrában. Igazoltan jótékony hatással a kezelés (a közlemény szerint) 55 betegnél járt. Ezek közül is a legjobb eredményt a vasculáris parkinsonizmussal diagnosztizált és 65 évesnél fiatalabb betegeknél sikerült elérni, akik betegsége 1-5 évvel a kezelést megelőzően kezdődött. A leggyengébb eredményt a remegéssel kísért hyperkinézia esetek adták. Bár a nemzetközi szakirodalom bőséggel tárgyalja a megnövelt nyomású oxigénterápia alkalmazásának lehetőségeit, igazán tekintélyes és megbízható forrásból származó adatok a Parkinson-kór sikeres kezeléséről nem találhatók. Érdekességként megemlítjük, hogy oxigénterápiás berendezéseket Magyarországon is gyártanak, de referenciák iránti érdeklődő levelünkre a gyártó sajnálatos módon nem válaszolt. Tai Chi A tai chi egy ősi kínai testedzési módszer, mely az utóbbi években kezdett Európában elterjedni. A tai chi lényegét tekintve egy lassú, folyamatos mozgássor, mely a test rugalmasságát és egyensúlyban tartását hivatott biztosítani,, relaxációval (ellazulással) összekötve. A külföldi Parkinson szakirodalomban itt-ott lehet néhány közleményt találni, melyek a tai chi elsajátításának és gyakorlásának a betegségre gyakorolt kedvező hatásáról szólnak. Sajnos a tai chit mozgáskorlátozott személyek a különleges mozgásfajták miatt aligha tudják magas fokon művelni. Mindazonáltal létezik egy egyszerűsített, kortól és mozgásképességtől függetlenül mindenki által gyakorolható változata, mely mintegy 20 lassú, finom mozdulatból áll. Közvetlen tapasztalatról a tai chi folytatását illetően sajnos nem tudunk beszámolni, ezért szívesen vennénk, ha valaki, aki végezte már ezt a "tornát", és érezte a Parkinson-kórra gyakorolt kedvező hatását, tapasztalatait megosztaná velünk, hogy honlapunkon közzé tehessük. Jóga Bizonyos jóga gyakorlatok rendszeres végzése kedvező hatással lehet a Parkinson betegekre - tartják a jóga oktatók. Az általa nyerhető előnyök a test hajlékonyságának javulásában mutatkoznak meg elsősorban, d e kedvező hatást gyakorol a légzésre és a relaxációs (ellazulási) képességre is. Egy speciális válfaja a hatha jóga vagy még inkább a rádzsa jóga meditációs túlsúlya ugyancsak igen kedvező hatású lehet. Sajnos, közvetlen tapasztalatokról itt sem tudunk beszámolni, ezért erre is érvényesek a tai chinál elmondottak. Irány a disco? (ecstasy) Az észak-Karolinai (USA) Duke egyetem kutatói a dopamin előállítására képtelen egereket tenyésztettek ki, melyek ennek következtében a Parkinson-kóros betegeknek tekinthetők. Az alapötlet az volt, hogy különféle, a mozgást serkentő amfetamin származékokkal próbálták elérni, hogy az egerek valamennyire visszanyerjék mozgáskészségüket. A kísérletet siker koronázta. Ugyanis a disco drogként közismert ecstasy-val rokon vegyület ugyan nem állított elő dopamint az egerek agyában, viszont az eredményt tekintve ugyanazt a hatást mutatta, mintha a dopamint pótolták volna. Ráadásul az alkalmazott amfetamin származéknak nem volt se jelentősebb mellékhatása, és függőség sem alakult ki. Mielőtt a hozzánk legközelebb lévő discoba rohannánk napi ecstasy adagunkat megvásárolni, figyelmesen olvassuk el még egyszer a fenti hírt! Ugyanis az eredményt nem a közismert disco droggal, hanem egy azzal rokon amfetamin származékkal sikerült a kutatóknak elérni. Koffein A jellegzetesen női folyóiratok egészséggel foglalkozó rovataiban, de még a népszerű tudományos ismertető folyóiratokban is már évek óta időről időre megjelennek olyan közlemények, melyek szerint a kávéfogyasztás és a Parkinson-kór előfordulásának gyakorisága között összefüggés van. Sőt, egyesek odáig mennek, hogy koffein fogyasztásával a dopamin vesztesség nemcsak hogy megállítható, de a dopamin pótolható is lenne. A hír nem alaptalan, ugyanis valóban megjelentek ezzel a témával foglalkozó tudományos közlemények (például úgy 3-4 évvel ezelőtt a Kávéforgalmazók Nemzetközi Szövetségének lapjában.). A valóság az, hogy egyes közlemények szerint a mesterségesen előidézett dopamin hiányos egerekkel egy-két csészényi feketekávé megitatása után agyukban a dopamin szintje majdnem a normális mértékig emelkedett. Sajnos azonban (és erről is szól néhány, de ritkábban idézett közlemény) ezt az eredményt a mai napig nem sikerült embereken is kimutatni. Kreativitás és hobbi Aligha kell bizonyítani, hogy a kreatív hobbival rendelkező ember számos vonatkozásban teljesebb életet él azoknál, akik magukba fordultan élik le életüket, A különféle hobbik ébren tartják a beteg szellemi és fizikai aktivitását. A kézügyességet igénylő kedvtelések (festés, kerámiázás, modellezés, fúrás-faragás és egyebek) segítenek megőrizni a finom motoros funkciókat (mozgásokat), az erőnlétet és a kitartást. Mindemellett javítják a beteg pszichés (lelki) állapotát is. Amennyiben olyan hobbink van, mely gépek vagy éles eszközök és hasonlók használatával jár, fokozott mértékben ügyeljünk a balesetveszélyre! Kertészkedés Szerencsésnek mondhatja magát az a Parkinson beteg, akinek van házi kertje vagy lakóhelyéhez közeleső telke. Mondani sem kell, hogy itt (a téli átmeneti időszakot kivéve) mindig lehet találni tennivalót. Az ásás, lapátolás, kapálás, gereblyézés és a többi kerti munka mind-mind kitűnő testmozgási lehetőségek. Legyen szó veteményesről vagy dísznövény termesztésről, tartsunk be néhány alapvető szabályt! Csak olyan méretű területet műveljük meg, amivel kapcsolatos munkákat állapotunkkal összhangban megerőltetés nélkül el tudunk végezni. A legjobb még ekkor is, ha nem ugrunk neki azonnal a tennivalóknak, hanem előtte némi bevezető testgyakorlatokat végzünk, hogy izmainkat bemelegítsük. Csináljunk (és tartsunk) rendet a szerszámoskamrában. Rendezzük át eszközeinket, hogy a sűrűbben szükségesek könnyen elérhető helyen legyenek, hogy ne kelljen kaszán, kapán vagy locsolótömlőn áthajolni, pláne átmászni, hogy elővehessük őket. Egyben nézzük is át kerti eszközeinket biztonsági szempontból és ha szükséges, a csorba, repedt nyelű és hasonló szerszámok helyett vásároljunk újakat. Különösen létránkat vizsgáljuk meg, hogy elég stabilan megáll-e, és kizárólag csak akkor használjuk, ha biztosan meg tudunk állni rajta az egyensúlyunk elvesztése nélkül. A létráról való leesés kockázata nem éri fel a kertészkedés összes előnyével sem. Sohase terheljük túl magunkat, mindig csak annyit dolgozzunk, ameddig jólesik. Munka közben tartsunk szüneteket, és meleg időben gondoskodjunk a folyadék vesztesség pótlásáról. (Nagy melegben félóránként igyunk meg egy pohár vizet vagy más folyadékot.) Zenélés és zenehallgatás A zene megkülönböztetett szerepet játszik az ember életében. Az aktív zenélés (hangszeres játék vagy éneklés) akár otthon egyedül, akár közösségben végezve azonkívül, hogy ugyancsak hozzájárul a mozgásképesség megőrzéséhez , pszichológiailag is kedvező hatású. Az éneklés javítja, illetve megőrzi a légzésfunkciókat, ami kamatozni fog a beszélőképesség hosszú távú megőrződésében is. A zene köztudottan kihatással van a hallgató érzelmi állapotára, és adott esetben erős stressz hatással is járhat. Ne hallgassunk ezért (főleg egyedül ne!) lassú tempójú, búskomor hangulatú zenét. (Például - bármilyen szép is - Chopin Gyászindulóját vagy a Deres már a határ kezdető nótát.) Hasonlóképpen (csak ellentétes előjellel) káros hatással lehet ha beleéljük magunkat valamelyik hősi opera főszereplőjének a bőrébe. Egy jó mulatós nóta feldobhatja hangulatunkat, amit némi alkohollal tovább lehet emelni. (Az alkohol idegsejt károsító hatása pedig közismert.) A zenehallgatásnak létezik egy, Parkinson betegek számára különösen ajánlott módja. Ha kedvenc zeneműveink hallgatása közben karunkkal "vezényeljük" a zenekart vagy utánozzuk a hangszer (például a hegedű, bőgő stb.) megszólaltatását, az egyúttal mozgási gyakorlatként haszonnal fog járni. Háziállatok Számos társadalompszichológiai tanulmány kimutatta, hogy a háziállatok jelenléte a családban javítja a gazdáik mentális (értelmi) és emocionális (érzelmi) egészségét. Itt alapvetően a macskáról és a kutyáról van szó. Mindkét állat kifejezetten szereti és kívánja is a gondoskodást. A háziállatok gondozása, simogatása, a velük való játszadozás mind hozzájárulnak a beteg mozgásképessége és rugalmassága megőrzéséhez. Sőt, a házi kedvencek tartása és kényeztetése vérnyomás és pulzusszám csökkentő hatása amellett, hogy kielégíti az ember természetes szeretetigényét. A mindennapos kutyasétáltatás ha nem is helyettesíti a rendszeres testmozgást, minden kétséget kizáróan hozzájárul a Parkinson beteg mozgásképességének megőrzéséhez.